Az elmélkedésről
Segíti az elmélkedés az embert? Hiszen egy előbbi bejegyzésből az derült ki, hogy az elmén keresztül csupán a fogalmak segítségével tudunk kommunikálni és megérteni dolgokat.
Ilyenkor minden az elméről és az elmének szól, és bár megjelenhetnek érzelmek is, de ezek együtt sem tudnak mély átélést létrehozni. Kisebb felismerések származhatnak ebből a folyamatból, de átütő erejű és nagyon átfogó felismerések nem. Mégis sokan szeretnek olyan szövegeket olvasni, amelyeket egyelőre nem tudnak átélni.
A legnagyobb ugráshoz előkészítésre van szükség, és ebben van szerepe ezeknek a szövegeknek, hiszen az ember egyik fontos képessége az, hogy használni tudja a vonzás törvényét. Ez azért fontos, mert ugyan az emberi minőség fejlődésének lehetősége adott, de a megvilágosodás folyamata csupán akkor indul el, amikor az illető megérett rá. Ugyan lehet erőltetni a folyamatot, de annak általában rossz vége lesz.
Ezért fontos a tanítások ismerete: az elmét és mögötte a tudat fejlődését folyamatosan ingerelik ezek a szövegek. Az elmét azért is kell fejleszteni, hogy a legvégén, amikor az egység és az analógia törvényének átélése megtörténik, az illető képes legyen a helyes következtetésre. Addig az elme a világ duális összefüggéseit vizsgálta, de akkor egy nagyobb feladat előtt áll majd, amelynek elvégzéséhez fejlett megfigyelési képességre és nyugodt elmére van szükség.
Amikor valaki önmagában elmélkedik, nem éri külvilági hatás, a képzeteire, az érzeteire figyel, és az intuitív gondolatait rendezi. Lehet, hogy kisebb-nagyobb összefüggéseket is megvizsgál, ha ez megtörténik, az nagyon jó gyakorlat önmagunk megismerésére, hiszen mindig más valami jön a mélyből a felszínre, amiket időnként célszerű rendezni magunkban.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
